Sokat gondolkodtam, hogyan írjam meg ezt a
túra beszámolót, hiszen egy motoros túra Pécsre illetve a Mecsekbe
végül is nem nagy szám, évente valószínűleg sok motoros megteszi ezt az
utat akár többször is. Azért, hogy a tisztelt olvasó megértse, hogy
miért vágtam bele mégis, kell egy kis kitérőt tennem.

Több évtizedet töltöttem el
ebben a közegben mégis megpróbáltam,,civil”  szemüvegen
keresztül nézni úgy, hogy Önök is részesei lehessenek az eseményeknek. Nem nagyon szeretem az alkalmilag összeverődött társaságokat,
de most három, egymáshoz nem túl közel álló csapat, akik szeretik a sebességet, a kihívást jelentő kanyarokat, verődött
össze  családostul. A kapocs Pisti volt.

Ezután a kis kitérő után kanyarodjunk
vissza a mecseki utunk ismertetéséhez, a II. PHOENIX túrára, és az
előzmények leírása után már minden érthetőbb lesz.

A katonák ezen csapata roppant összetartó
társaság. A laktanyai kötelék sokszor válik mély barátsággá. Együtt
dolgoznak, szórakoznak és a családjaik egytől egyig ismerik egymást.
Még ebben sem volna semmi rendkívüli, de azok számára akik nem élik a
laktanyák zárt világát, azok csak ámultak és bámultak.

Szervezettség – fegyelem –rend.

Kezdjük akkor az elején. Gyülekező a
repülőtéren, a kifutó pályától 300 m-re a fent említett zászlóalj
körlete előtt. Motorok sorba rendezve, 38 fok árnyékban, a legközelebbi
fánál ami 3
kilométer. Fekete sisak – fekete motor – fekete
bőrmellény. Az alakulat parancsnoka fogadta a résztvevők egy csoportját
(voltak akik útközben csatlakoztak) és pár jó szóval útbaindította a
társaságot.

KissPisti kötelékeligazítása után, Misi
,,LAÚÚRA” ordítására kövér gázzal indult a több mint húsz fős társaság.

Tudva lévő, hogy a pilóták jól
tájékozódnak. Nos nem is tévedtünk el egész úton, csak az első kanyart
rontotta el az élen haladó. Így teljesen más útvonalon közelítettük meg
a célt (Ööööö, direkt volt! :) Kp). De szerencsére baleset mentesen
odaértünk. Tizennégy motor (és három autó) dübörgött be Sikondára.

 A melegtől oxigénszegényre
sikeredett nap még nem ért véget akkor sem, amikor a kemping
"restijében" elnyaltuk az igencsak kijáró jéghideg – első sört. Az esti
megnyugvásunk kijelölt helye a MEDIANO camping,  ugyan nem a
tisztaságáról híres ( Misi! Helyetted senki nem tud lefürödni. Kp :) ),
de olcsó. Maga a falu (falu? senkit sem akarok megsérteni!) is
gyönyörű, dimbes-dombos és hangulatos-tavas. A csajok nagy örömmel
rohamozták meg a zuhanyzót (főleg a motorral érkezők). A fiúk meg a
vendéglátó ipari objektumot.

Az esti marhapöri ízű sertéspörkölt igen hamar
elkészült. Néhány fiú meg kikészült. ( Direkt nem említesz neveket?
Ugyan kik lehettek már megint? Gyula, ötlet? :) Kp) Bár én csak reggel
hallottam erről, mert néhányan az EFOTT-ra mentünk, ami feledhetetlen
perceket nyújtott. A Ganxsta Zolee és a Kartel tizenöt éves születésnapi
koncertje  a nagyszínpadon. A Tankcsapda  alaposan felrázta a
fesztiválozókat. Kovács Kati kiskamerával járta Orfűt, Kozsó
találkozott legnagyobb rajongóival.

Bocsi, de itt ki kell egészítenem, mert én a főzős
programban vettem részt. A szokásos kis csapat kiegészülve pár szorgos
segítővel készítette elő az alapanyagokat. Ha jól emlékszem csak én nem
vágtam el semmimet. Közben fogyott az Isteni, az ország több pontjáról
érkezett pálinka. Valamint a kellő mennyiségben felvásárolt sörital. NA
itt nekem filmszakadás. A következő emlékképem hogy a pöri nagyon
ízlett. És bent is maradt. Az este további része beszélgetéssel,
sztorizgatással, énekléssel, italozással és fetrengéssel (részemről)
telt. Gyanítom a kiesett részt hasonlóan töltöttük. (KP.)

Jól esett az alvás a hűvös szobában. (Erre sem
emlékszem. :) volt is baj reggel. )(KP)

Másnap reggel 10
órakor indultunk Sikondáról, egyenesen a Mecsextrém nevű kalandparkba,
ahol ismét sok érdekesség várt minket. Ami leginkább lenyűgözött, az
pont egy olyan dolog, ami természeténél fogva nem dokumentálható
képekkel. Ez pedig a láthatatlan kiállítás volt. Ez úgy zajlik, hogy
egy nagyon kedvesen határozott és egyáltalán nem elesettnek tűnő hölgy
levezet minket egy teljesen koromsötét pincébe és ott ő válik a mi
segítőnkké, ő vezet végig minket az ő világukban, magyarázva, hogy
hogyan használjuk a fehér botot, hogyan közlekedjünk, megmutatva nekünk
az utcát, a piacot, a lakást az erdőt - ahogy azt a vakok megélik.
Megdöbbentő, lenyűgöző, fantasztikus élmény volt! A megrázó földalatti
élményhez még párosult egy látható: A BOB pálya. Mindezek után a  Tv
torony – tankolás – Abaliget – evés – visszaérkezés a szállásra -
program következett. Írtó meleg, izzadás-motorozás-leégés.

Az esti nyársalást fő
szervezőnk – Csosy – kezdte, itt jegyezném meg, hogy Ő is fejezte be,
ugyan azzal a szalonnával. Éjfél körül szóltak neki, hogy meglehetősen
fekete színben pompázik a vacsorája. Sörrel lecsúszott. Eriknél (Csosy
fia) ismét előkerült a gitár. Énekelni meg gitározni nyári éjszakán a
tűz mellett,  nem is tudok annál jobbat
elképzelni.  És persze folytatódott az evés - ivás. ( Megint megfogadtam
soha többé nem iszom. Azóta átértékeltem. Kp)

Másnap pakolás és
irány a BALATON ahol viharjelzés miatt nem lehetett fürödni így Faddon
kötöttünk ki, a Duna parton. ( Itt kérdezném meg Végső barátomat; Öreg!
Ha nem állunk meg Dombóváron tankolni, csak Siófokon szóltál volna, hogy
nem lehet fürödni a Balatonban? Hasznos ez a rádió a kocsiban. Na meg a
klíma! :) Kp) Ott tört rá az utazókra a hazaérkezés ténye. ,,Haradnék
még vagy kee-haaárom napig!” mondat egyre sűrűbben tört fel a tömegből,
de a vasárnap véget vetett ennek a remek hétvégének.

A Dunát átlépve már
fáradt a társaság. Rövid úton haza, sűrűbb kis pihenőkkel. Nyúzott a
társaság. Fordulópontokon búcsúzkodás, hazaérve motorjainkat átadtuk a
jól megérdemelt pihenésnek, mi magunk az élménybeszámolók és
nosztalgiázások után fáradtan, de feltöltődve hajtottuk fejünket álomra.

                                          Köszönjük Neked CSOSY!

Km.

Lektorálta és
kiegészítette: KissPisti (Kp)

„Dévaiak” Jubileumi estéje


Kedves Barátaim!

Idén öt éve annak, hogy az elso Dévai segélytúra elindult.
Azóta, évente ismétlodött meg, mindig egy kicsit más formában, annak ellenére, hogy anno, egyszeri alkalomra terveztem. Ez ido alatt, sok minden történt velünk, a határon túli magyarsággal és az anyaországgal egyaránt. Több kezdeményezés indult el az ország egész területén és van folyamatban ma is. Sokatokkal, azóta is találkoztam több alkalommal, mindig nagy örömmel üdvözölve egymást, de sokatokat kevesebbszer látom, mint szeretném.
Vannak, akik azt gondolhatják, nem kaptak választ kérdo levelükre, üzenetükre, nem kapták meg az igényelt felvarrót, vagy mást, mert elfogyott, vagy nem tudtak adott túrákról, eseményekrol. Higgyétek el, mindannyinkat tép ez a világ és ez alól én sem vagyok kivétel! Sajnos, sem nekem, sem másnak, nem lehet átugrani lehetoségeit és erejének határát. Azoktól, akiknek ilyen, vagy olyan okból szálka került a szívébe bármi efféle miatt, üzenem, hogy sajnálom!
De azt gondoltam, jubil áljunk együtt, beszélgessünk el, meséljétek el, mi van a ti környéketeken, osszátok meg mindazokkal, akikkel az elmúlt öt évben bármikor együtt pattantunk nyeregbe, tervezzük meg együtt a jövonket! Teljesedjen be az a szándék, hogy minden elhallgatást áthágva, ismerjük egymást, tudjunk a másikról, mindannyiunk elért eredményeirol, az öt év tapasztalatairól. Ez, most, ezekben az idokben azt gondolom, minden eddiginél fontosabb lenne!



Ezen okokból, meghívlak benneteket Lajosmizsére, 2010. március 27-28-i hétvégére, a Lajosmizsei Általános Iskola Kollégiumában tartandó (Ceglédi út 1.) öt éves találkozóra!
A program 2010. 03. 27. szombat 12.00-tól, vasárnap 12.00-ig tartana.



Kulturált körülmények között, kollégiumi szobákban, zuhanyozási és egyéb lehetoségekkel 1200 Ft/ éjszaka/fo áron.
Szombat déltol érkezés, kamerázott, zárt parkolós udvar. Étkezés vacsorával, reggelivel, indulás elotti meleg ebéddel 2000 Ft.
Büfét, zenét, a program egésze alatt muködni fogunk, elosegítve a beszélgetéseket, jó hangulatot. Vasárnap délelotti meglepetés program!



Tudom, sokunk van nehéz helyzetben, tudom, sokaknak számít ma minden forint, de talán, fontos lehet, s megerosítene mindegyikonket ezekben az idokben, egy közös este, azonos gondolkodású, régen látott ismerosökkel.
Kérem azokat a baráti köröket, vagy bárkit, akik az elmúlt öt évben hoztak létre valamiféle eseményt, hogy készüljenek egy kis tájékoztatóval, s azokat is, akik az idei évre terveznek valamit! Tudassák velünk elért eredményeiket, adjanak hírt terveikrol!



Az információk szabadabb, gyorsabb mozgása miatt, újra felállítottuk az iwiw-es oldalt. (motoros segélytúra a Kárpát-hazában) Kérlek kérni, hogy regisztráljatok minél többen, szóljatok ismeroseitek közül mindenkinek, aki valamikor is közösen járta velünk az utat, s lehetoségetek szerint, használjatok fel mindent arra, hogy minél többen tudjanak az eseményrol!



Legfoképpen azonban jelezzetek vissza és gyertek el! Jelezzetek vissza névvel, létszámmal az iwiw oldal levelezésében, vagy a janolelek@freemail.hu címen a leheto leggyorsabban, mert a konyha felé létszámot kell leadnom. Abban az esetben, ha ez után szerzel tudomást az eseményrol, akkor is jelezz, a szállás nem gond, a többi, tudod, meg fog oldódni! Csak hinni kell!!



Várlak benneteket!
Maradok tisztelettel:
Bujdosó Janó
A puszta garabonciása
A jó lator   




www.wild.hu
- a motorsvilág híreivel
 

Valkó úr !
Egyet értek az előttem szólóval.
És hozzá tennem, hogy már nem trendi szidni a motorosokat, ha kíváncsi erre a világra, járjon - nézzen utána és írjon róla, de addig ne. Ez igenis jó és színvonalas produkció volt.